Méretezési elemek - SOFiSTiK Design Elements
A SOFiSTiK Statikai programcsomagokban található DECREATOR modul a szerkezeti elemek mentén generál úgynevezett méretezési elemeket (Design Elements). A méretezési elemek célja, hogy a statikai épületmodellből, amely rendszerint többségében héjakból áll, kiragadjunk részleteket,
melyeket rúdként méretezünk.
Számos szituációban a héjak eredményei nem értelmezhetők, a vasalás (főleg nyírási) meghatározásához nem felhasználhatók. Ilyen eset lehet a falakban az áttörés feletti falszakasz, amit áthidalóként, azaz gerenda rúdelemként méreteznénk, és
vasalnánk. A rövid falszakaszok visszatérő dilemmája, hogy pillérként vagy falként modellezzük. Mindkét megoldásnak van előnye: előbbi a vasalás meghatározásához hasznos, utóbbi a födém felfekvését szimulálja életszerűbben.
A Design Elements használata ezt a problémát oldja fel azzal, hogy az általunk kijelölt zónákban a héjelemek alapján fiktív rúdelemek generálódnak, melyek (rúd)igénybevételei felhasználhatók a vasalás meghatározásához, így klasszikus gerenda és a
pillér vasalást kapunk azokon a helyeken is, ahol az épületmodellben héjak szerepelnek.
Ezek a méretezési elemek párhuzamosan, árnyékként léteznek a modellben, nem befolyásolják a teljes modell merevségét és igénybevételeit (nem úgy, mintha valódi rúdelemeket építenénk be ezekre a területekre).
A méretezési elemek a SOFiSTiK munkafolyamatba a grafikus adatmegadásnál lépnek be. A két fő grafikus adatmegadásban, a Revitben és az AutoCAD környezetben azonban eltérő módon kell őket kezelni.
 Revit környezetben
A statikai vázat alkotó panelelemeken belül hozhatjuk létre a méretezési elemeket, vagy egyenesrajzolással vagy a panelelem egyik élének megmutatásával. A megrajzolt tengelyhez a tengelyre merőlegesen kétirányú kiterjedést adhatunk meg.
Ezen kiterjedésen belül talált panelelem(ek) és azok vastagsága alapján készül el a keresztmetszet: szélesség = panel vastagsága, magasság = függőleges kiterjedés (pl. kiváltó esetén).
Az automatikusan elkészülő keresztmetszet utólag módosítható, beállítható a leendő méretezéshez: anyag, betonfedés, alapértelmezett vasalás, stb.
A méretezési elemeket azonosításul elláthatjuk névvel. A program minden méretezési elemet automatikusan 10 egyenlő részre oszt fel, így biztosítottak a rúdmenti folytonos eredmények. A méretezési elem adatgazdagsága ilyen módon független a gazda-héj hálósűrűségétől.
Sűrű vagy ritka végeselemháló esetében is a méretezési elem mentén legalább 10 ponton kapunk igénybevétel-értékeket.
AutoCAD környezetben
A méretezési elem külön készítési és módosítási parancsot kapott a szerkezeti elemek mellett.
A méretezési elemek ezesetben nem ismerik fel a befogadó szerkezeti elemeket, így a tengely mellett a keresztmetszetről is magunknak kell gondoskodnunk.
Ismernünk kell, hogy a kívánt helyre mekkora helyettesítő gerendát vagy pillért szeretnénk. Az erre a célra szánt keresztmetszet semmilyen tulajdonságában sem tér el a hagyományos rudak keresztmetszetétől.
A normál számítás futtatása után a modellben nem jelennek meg a méretezési elemek, azt nem módosítják. A grafikus vagy numerikus adatlekérésben azonban már hivatkozhatunk rájuk.
Miután rendelkezünk igénybevételekkel, kérhetjük a programtól a méretezés végrehajtását. Mivel a keresztmetszet és az igénybevetélek együttesen adják a bemenő adatokat, így a vasmennyiségek meghatározásához nyílt út vezet.
A méretezési elemek frappáns megoldást nyújtanak a héj modellek gerendaként szemlélt részleteinek méretezéséhez.
A méretezési elemek egyetlen hátránya, hogy a referenciául szolgáló héjeredmények a háló sűrűségén alapulnak. Minél apróbb végeselemeket alkalmazunk a hálózás során, annál pontosabb eredményeket kapunk a méretezési elemek számára. Nagy modelleknél ez nehezen
kivitelezhető, így durvább hálózásnál a méretezési elemek elnagyolt igénybevételek alapján kerülnek méretezésre. Ebből a pontatlanságból származó eltérés azonban elenyésző a vasalás meghatározásánál.
A méretezési elemeket emiatt nem az igénybevételek szintjén célszerű kezelni, hanem a vasalás szempontjából.
A számítási modellek (bizonyos mértékig) a tervezési eredményektől való leválasztásának lehetősége tervezőként nagyobb szabadságot ad a számítási modell modellezésében.
Amennyiben értesülni szeretne új szakcikkeink és videóink megjelenéséről, úgy kedvelje, és kövesse Facebook oldalunkat!
|
