Általános információk

Revit terep létrehozása, alkalmazása

A terep objektum a Revit 2024-es verzióban lényeges szerepet kapott. Nézzük meg, mire használhatjuk fel (az új képességekkel együtt)!

A projekt áttekinthetősége érdekében a terepet célszerű külön Revit-fájlban, önálló modellként elkészíteni és kezelni. Ezt a terepet tartalmazó modellt (terepi modell) csatolással fűzhetjük az épületmodellünkhöz. Mind a terepi-, mind az épületfájlban a közös, azonos koordinátákkal rendelkező felmérési pont, vagy bázispont ad lehetőséget a modellek pontos egymáshoz illesztéséhez. A csatolás természetesen mindkét irányban érvényes: az épületmodell bevetíthető a terepi modellbe a munkagödör és a leendő földmunkák kialakításához.

A terepi modellben nem csupán a terepet és az ahhoz tartozó mennyiségi kalkulációkat, hanem a munkagödör ideiglenes vagy végleges megtámasztó szerkezeteit is elkészíthetjük.

Terep készítésének lehetőségei Revitben

Koordinátalista

A felmérési pontok x y és z koordinátáit tartalmazó lista beolvasása a leggyorsabb megoldás. A txt vagy csv formátumú fájlban az x,y,z értékeknek ebben a sorrendben, egymástól szigorúan vesszővel elválasztva, a tizedesjeleknek pedig pontként kell szerepelniük. A beolvasáskor megadhatjuk a mértékegységet (ilyen módon a koordináták tetszőleges mértékegységben szerepelhetnek.)

   

A terep a Revit-fájl belső origójához (internal origin) képest készül el. Ezt követően át kell helyeznünk a felmérési- és/vagy a bázispontot a kívánt helyre, majd be kell állítanunk azok értékeit.

Bevetített DWG vagy PDF átrajzolása

Hagyományos módon bevetíthetünk (importálhatunk vagy csatolhatunk) olyan sík DWG rajzot, PDF-et vagy képet, amely szintvonalakat vagy felmérési pontokat ábrázol. Létrehozunk egy Site alaprajzi nézetet a Revitben, melynek magassági nézettartományát kiterjesztjük legalább akkorára, mint a térképről leolvasható legnagyobb magassági pont.

 
  • Ha térképen pontok láthatók, akkor a pontokat rákattintással vesszük át, miközben a szalagmenüben az Elevation adatmezőnél begépeljük a leolvasható magassági értéket.
  • Ha szintvonalaink vannak, akkor a szintmagasság begépelése után a szintvonalon tetszőleges sűrűséggel pontokat mutathatunk meg.

Digitális terepmodell

Akár Autodesk Civil 3D, akár más szoftverből átvehetünk digitális terepmodellt. Ez a terepmodell lehet soklaphálós, vagy szintvonalakkal elkészített DWG állomány. Ilyen esetben a DWG-t hagyományos módon csatoljuk vagy importáljuk a Revit fájlba, majd egy térbeli nézeten a terep készítésnél megmutatjuk importált példányként. Az importálás során kiválaszthatjuk azokat a fóliákat, amik a terepmodellt tartalmazzák.

   

Az átalakítás után nincs szükségünk a továbbiakban a forrásfájlra, törölhetjük.

Terepformázási lehetőségek

Ha szükségünk van a földmunka mennyiségeire, akkor a Revitben a kezdeti terepet duplikálnunk kell. Ez a duplikálás (Ctrl+C és Paste Aligned to Same Place) helyettesíthető a terep parancsoknál található Graded Region paranccsal. A paranccsal két módon készíthetünk másolatot: vagy az eredeti tereppel tökéletesen egyező terepet hozunk létre, vagy egy olyan terepet, melynek a határoló pontjai egyeznek az eredeti tereppel, de a belső pontjai kisimításra, kiegyenlítésre kerülnek.
A kezdeti terepet áthelyezhetjük egy meglévő építési fázisba és elfelejtjük egy időre, a másolatot pedig az új, aktuális építési fázis szerint szerkesztjük tovább.

Rézsű és töltés alakszerkesztéssel

Ha rézsűt vagy töltést szeretnénk, akkor mindenekelőtt alaprajzban, a helyszínrajzon ki kell szerkesztenünk a körömvonalat és a koronavonalat.
Ezt követően belépünk a terep alakszerkesztésébe, ahol a körömvonal és koronavonal alapján Add Split line segítségével vonalakat rajzolunk. A létrejövő terepi vonalaknak és pontoknak új magasságokat adhatunk, vagy független új magassági pontokkal gazdagítjuk a terepet.

 

Tehát manuális rézsű és töltés esetén új magassági (kivitelezés szerinti végleges) pontok felvétele szükséges a koronavonalon és a körömvonalon. Ha a két vonal között nem jön létre közel sík felszín, akkor legalább 1 (de inkább több) közbenső szintvonalat is kell készítenünk.

 

A földmunkaigényt a megmunkált terep kivágási és feltöltési térfogatából és a kettő különbsége, azaz a nettó földmunkaigényéből kapjuk.

Testmódosítások

A terepobjektum alkalmas szilárdtestműveletekre, így negatív formákkal történő megmunkálásokra.

Létrehozhatunk a Revittel helyben készített, minden esetben pozitív családokat, vagy tömegelemeket. Jelenthetnek ezek a családok ferde süllyesztéseket az aknák, bevágásokat vagy töltéseket az épületek körül. Jelképezhetik akár a munkagödör kubusát. A Cut módosító paranccsal a terepből ezek a testek és az építész objektum is akár (pl. alaptest vagy pincefal) kivonhatók.
A szilárdtestműveletek eredményeként keletkező felületek sajnos NEM alkalmasak Revit elemek készítéséhez, elhelyezéséhez. Például milyen jó lenne, ha a Wall by Face opcióval rögtön elkészíthetnénk a munkagödör felületén a résfalat, vagy az akár kissé ferde lőttbeton falat.

Példa

Nézzük meg ezt a folyamatot egy példán keresztül.

Adott egy kiinduló terepi fájl, amibe csatolással bevetítjük az épületmodellt. Jól látható, hogy némely területen feltöltésre, másol földkiemelésre lesz szükségünk.

 

Az épület kontúrja alapján készítünk – kis oldalirányú ráhagyással – egy helyben létrehozott családot, amiben egyszer egy-egy kihúzott testet szerkesztünk, aminek az alsó felülete az adott épületrész lemezalapjának síkja alá kerül (feltöltés, szintezőbeton, stb. figyelembe vételével), a felső felülete pedig a terep fölé fut.
A család másik eleme a kihúzott testek alsó éle mentén egy útvonal mentén végigvezetett 60°-os rézsűkeresztmetszet.

 

A sávalapok és a tömbalapok árkait hasonló módon egy-egy kihúzott testet tartalmazó helyben készített családdal modellezzük.

A terepből Cut segítségével kivonjuk először a munkagödröt szimbolizáló helyben készített családot,

   

majd második lépésként a sáv- és tömbalapok helyét jelző, szintén helyben létrehozott családokat.

     

Ahol barna színt látunk, ott kivágás történt, ahol marad a terep felszínét mutató zöld szín, ott feltöltésre van szükségünk.

A feltöltéshez a "barna terület" mellé nagyvonalúan definiálunk egy helyben készített Toposolid családot (kékeszöld színnel), melyből kivonjuk az eddig elkészített terepünket. Ezzel megkapjuk a feltöltés bruttó térfogatát. A teljességhez az alapozás árkait jelképező tömegelemeket is ki kell vonnunk a feltöltési testből.

       

Az építési fázisoknak köszönhetően a kimutatásokban pontos képet kapunk az egyes fázisokban található földmennyiségről.

 

Ezekből az adatokból már egyszerű matematikai számításokkal meghatározhatjuk a földmunkaigényeket.

Hiányérzet – általános Revit sajátosság

  • A terep objektum hasznos része Revit-nek, de a Revitből általánosan hiányzik a közösrész képzés a szilárdtest műveleteknél. Csak egyesítés (Join) és kivonás (Cut) használható. A testek közösrésze ideális lenne a kiemelendő földmennyiség bemutatására és táblázatban történő megjelenítésére.
  • Az ütközésvizsgálat során a program nem tesz különbséget az építési fázisok között, így a helyileg ugyanott, de más-más építési fázisban található elemek ütközését jelzi. A kivonáshoz használt tömegelem (ha az Toposolid családként készül) nem különíthető el a pozitív elemektől az ütközésvizsgálat során.
  • Ha alakszerkesztéssel és szilárdtestművelettel egyaránt módosítjuk a terepet, akkor ügyelnünk kell arra, hogy az alakszerkesztő pont távol essen a módosító test határvonalától. Az alakszerkesztéssel létrehozott terep szilárdtestműveletekre érzékenyen reagál.
  • A kialakult felületek nem alkalmasak a Wall by Face parancs alkalmazására, pedig egyszerű és gyors lenne pl. a lőttbetonfalak elkészítéséhez annak ellenére, hogy a tömegelemekkel (Mass) végzett szilárdtestműveletek felületei alkalmasak erre a feladatra.

Amennyiben értesülni szeretne új szakcikkeink és videóink megjelenéséről, úgy kedvelje, és kövesse Facebook oldalunkat!
Kapcsolat   |   Általános Szerződési Feltételek   |   Adatvédelmi tájékoztató   |   Impresszum