Revit analitikai modell SOFiSTiK felhasználásra
SOFiSTiK Statika felhasználóként elvárás lehet, hogy a számítás alapjául szolgáló statikai vázat ne csak kizárólag AutoCAD alapon állíthassuk elő, hanem a BIM folyamatba lépve intelligens módon
használhassuk fel a Revit épületmodellben megbújó statikai vázat.
Az épületmodellel párhuzamosan statikai vázat is építhetünk a Revit fájlban, részben automatikusan, részben manuális módon.
A statikai váz további felhasználására aszerint van lehetőségünk, hogy rendelkezünk-e olyan végeselem szoftverrel, mely képes kapcsolatot teremteni a Revittel. Ez a kapcsolati lehetőség ott van a SOFiSTiK felhasználók
kezében bármely statikai programcsomag részeként: SOFiSTiK Analysis + Design.
Az alábbiakban a Revit környezetbe integrálódó SOFiSTiK Analysis + Design modellgazdagítási, SOFiSTiK felé irányuló exportálási képességeit vesszük górcső alá.
 Tulajdonságbővítés
A SOFiSTiK Analysis + Design a Revit statikai vázelemeit többletinformációval képes felruházni, melyek finomabb beállításra adnak lehetőséget: a hagyományos tulajdonságok mellé egy dokkolható SOFiSTiK panelt
kapunk, melynek tartalma a megjelölt elem típusának függvényében változik.
Nézzük meg ezen tulajdonságok lehetőségeit:
- Az általános tulajdonságok legfontosabb jellemzője a csoport sorszám, melynek révén a későbbi, az építési fázisok szerinti időbeliség vehető figyelembe.
- Az egyes elemeknél külön megadható a végeselemháló sűrűsége, akár rúd, akár héjelem kapcsán.
- A felületelemeknél megadhatunk egy, a Revit fizikai modelljétől független vastagsági értéket, a felületelem számítási módját (lemezként, tárcsaként, héjként való figyelembevételét), és akár külpontos elhelyezkedését.
Utóbbi ad alapot arra, hogy egy töréspontokkal ellátott, változó vastagságú lemez alsó síkját vízszintesnek tekintsük, és a vastagságot függőlegesen felfelé, lefelé, vagy központosan növeljük.
- A rúdelemeknél beállíthatjuk a statikai viselkedést, hogy hajlítható rúdként, rácsrúdként, vagy kötélelemként szeretnénk szerepeltetni.
- Ha lemezbordában gondolkodunk, akkor hasznos lehet, hogy a rúdelemek is elhelyezhetők külpontosan. Például az épületmodellben a bordát a lemez alsó síkján készítjük el. A lemez statikai felületét az alsó síkra állítjuk, külpontossá tesszük úgy, hogy a vastagság a sík fölé kerüljön, a lemezborda statikai vázát áthelyezzük az elem felső síkjára, majd aktiváljuk a
külpontosságát.
- A felületek éleihez elfordulási és/vagy elmozdulási csuklókat, rugalmas elfordulási lehetőséget rendelhetünk. Ennek előnyével akkor szembesülünk, amikor két felület találkozásakor nem kell hézagot képeznünk a fizikai modellben annak érdekében, hogy a felületek ne,
vagy ne mereven dolgozzanak együtt egymással.
- A rúdelemek végéhez társított Revit befogási viszonyok kiegészíthetők nyomaték-elfordulás görbéhez való társítással. Ezek a viszonyok nem kizárólag a rudak végpontjain, hanem a rúd teljes hossza mentén is alkalmazhatók (pl. rúd és felület csuklós kapcsolódása a rúd hossza mentén: rúdra felülő lemez).
-
- A statikai váz manuálisan is megrajzolható, ami kiegészítés nélkül (keresztmetszet, anyag) csupán a statikai váz-geometria kinyerésére alkalmas, de számításhoz nem.
Ha statikai váz elemeihez, például egy felülethez egy vastagsági értéket adunk, héjként figyelembe vehetjük a számításban. Például egy lépcsőkar alá definiálhatunk egy zárt statikai panelt tartalmazó területet, aminek vastagságot adva klasszikus
héjként alkalmazzuk. Ugyanilyen módon készíthetünk keresztmetszettel rendelkező rudakat.
- A SOFiSTiK által kínált többlettulajdonságokat megjeleníthetjük klasszikus projektparaméterként is. Így egyrészt az adatokat a Revit Tulajdonság panelen keresztül is megadhatjuk, másrészt táblázatokat, kimutatásokat állíthatunk elő,
címkézést és megjelenítési szűréseket végezhetünk.
Exportálási funkciók
Miután elkészültünk az épületmodellel, a SOFiSTiK Analysis + Design beépített funkciójának segítségével ellenőrizhetjük, hogy vannak-e megtámasztás nélküli elemek az épületmodellben. A vizsgálatról egy szöveges, átfogó riportot kapunk, melynek
bejegyzéseit a modellben kijelöléssel vagy elkülönítéssel tudjunk beazonosítani. A program ebben a funkcióban a falak és a pillérek megtámasztási viszonyait vizsgálja.
Beállíthatjuk a későbbi számítás szabványát, ezt követően megfeleltetéseket végezhetünk. A program megkeresi a modellben használt Revit anyagokat, a családok keresztmetszeteit és teherhatásokat, melyekhez a saját SOFiSTiK ismeretanyagából hozzáillő
szabványos párosítást ajánl fel. A keresztmetszeteknél a szabályos formák mellett a teljesen egyedi keresztmetszeteket is felismeri és felajánlja a számításhoz alkalmas változatot. A keresztmetszetek vasalásának anyagáról a program külön gondoskodik.
A javaslatok tetszőlegesen módosíthatók, tulajdonságaik átírhatók. Segítségével az épületmodellezés során elhagyhatók a statikára irányuló, speciális beállítást igénylő többlettevékenységek.
A modell önsúlyának automatikus figyelembe vételét kérhetjük az általunk kiválasztott sorszámú teheresetbe. A Revit teheresetekbe sorolt terheket típusazonos módon (elemterhekből elemterhek, tetszőleges terhekből geometriafüggetlen terhek keletkeznek), tehereset-megfeleltetéssel exportálhatjuk.
A Revit felületi elemterheit modellvonalakkal felszabdalhatjuk, és átalakíthatjuk szabad, geometriától független (pl. helyiségenkénti) hasznos terhekké.
Az adatátvitel során számos beállítási lehetőséggel élhetünk. Választhatunk a teljes térbeli modell, vagy a szintek szerinti (vagy elemkijelölés alapján előálló) alrendszerek közül.
Példa az alrendszerre: egy födémlemezt kijelölve a hozzá támaszként kapcsolódó falak, pillérek és gerendák kerülnek automatikusan átalakításra oly módon, hogy a gerendákból bordák, a falakból és pillérekből rugalmas megtámasztások keletkeznek. Így a
számítást megoldhatjuk akár síkbeli feladatként is. Ha szintek szerint hozzuk létre az alrendszert, akkor köztük átjárást biztosíthatunk azzal, hogy a felsőbb szintek támaszreakcióit automatikusan az alsóbb szintekre terheljük.
 
Fontos megjegyezni, hogy csak azok az elemek kerülnek exportálásra, melyek az aktuális nézeten láthatók, így a teljes modell mellett kisebb összeállításokat is kezelhetünk önálló számításként.
Az exportálás során beállíthatunk egy abszolút, vagy egy az eleméret alapján relatív tűrést, aminek segítségével az elemek közötti hézagok, távolságok megszüntethetők, valamint az általunk megadott értéknél kisebb felületű áttörések automatikusan mellőzhetők.
Az adatkapcsolat jellege
A Revit modell exportálásakor a SOFiSTiKben ismert szerkezeti felületek, vonalak és pontok jönnek létre a SOFiSTiK központi adatfájljában (CDB). Ehhez a fájlhoz az AutoCAD alapú modellező szoftverrel hozzáférhetünk, és az ott található
elemeket AutoCAD környezetben tovább finomíthatjuk, gazdagíthatjuk olyan tulajdonságokkal, objektumokkal, melyekre a Revit nem ad lehetőséget. Az adatkapcsolat geometriai tekintetben egyirányú.
A Revitben történő épületmodellezés lényegesen gyorsabb eljárás, mint a rudak és felületek megrajzolása, vagy vonalas drótvázból való újraépítés, és statikai jellemzőkkel való felruházás. Nem is beszélve arról, hogy a Revitben folyamatosan átlátjuk a
statikai és a fizikai modell egymáshoz való viszonyát: tudjuk, hogy a fal vagy a pillér vonalának helye hogyan indokolható a fizikai modellbéli elhelyezkedése alapján.
Amennyiben értesülni szeretne új szakcikkeink és videóink megjelenéséről, úgy kedvelje, és kövesse Facebook oldalunkat!
|
